Legtöbb esetben az ember nem ismeri fel, mikor kellene szakemberhez fordulnia.

  1. Önismeret, önfejlesztés. Amennyiben felmerül a vágy, hogy megismerjük önmagunkat, foglalkoztatni kezd a kérdés, hogy mivégre vagyunk, mi a feladatunk, miért élünk. Szeretnénk egyszerűbb, tisztább életet élni, szeretnénk meghaladni önmagunkat és jobbá válni. Egyre több jó tulajdonsággal kívánjuk felvértezni magunkat, szeretnénk felismerni énünk árnyoldalát és leszámolni vele.

    A keresztény pszichológus általános pszichológiai személyiségfelmérés után segít megtalálni erősségeinket és gyengeségeinket, majd a nagy egyházdoktorok által leírt személyiségfejlesztő módszerek segítségével egyénre szabott terápiát tud kidolgozni a kliens aktív részvételével.

  2. Stressz, szorongás. Fáradtság, a mindennapi feladatoktól, lehetséges kudarcoktól való félelem, menekülés, szorongás, melynek sok esetben testi szimptómái is vannak (gyomorfájdalom, szorító mellkas, hányinger).

    A keresztény pszichológus egyénre szabott kontemplatív-meditatív terápiát tud kidolgozni, mely kitartó, rendszeres gyakorlással, fokozatosan belső nyugalmat alakít ki. A kliens számára a korábban kiborító, stresszt okozó ingerek már nem váltanak ki helytelen reakciót, a megoldhatatlannak tűnő feladatok nem okoznak szorongást.

  3. Pánikrohamok, izgulékonyság, vizsgadrukk. A generalizált szorongás, félelem pánikrohamokhoz vezethet. Ez rövid lefolyású (3-15 perc), de intenzív, kellemetlen roham. A szorongásra hajlamos egyének az olyan helyzetekben, ahol potenciálisan veszélyeztetve lehet énképük, erőteljesen izgulnak, vizsgahelyzetben a túl magas izgalom miatt teljesítményük jelentősen romlik.

    A keresztény pszichológus a csend-meditáció segítségével a kavargó rossz gondolatokat megtanítja lecsendesíteni, mely hosszútávon az általános izgalmi szintet radikálisan csökkenti, a problémák lassan, de biztosan elkezdenek feloldódni.

  4. Fóbiák. Amikor teljesen indokolatlanul tartunk, félünk, undorodunk, viszolygunk meghatározott tárgyaktól, személyektől vagy akár helyzetektől. Borzasztóan meg tudja nehezíteni az életet, sokszor kellemetlen helyzetekbe sodorja az egyént.

    A keresztény pszichológus biblioterápia és kontemplatív módszerek segítségével a mindenkori helyzet tökéletes elfogadásához segíti a klienst, aki így megtanulja elfogadni a kellemetlen, régebben elviselhetetlen helyzetet is. Ez legtöbbször a belső megfigyelőhöz való tudati kapcsolódással lehetséges.

  5. Gyász. Az egyik legnehezebb lelkiállapot. Miért velem történik? Hogy történhetett ez meg? És hasonló megválaszolhatatlan kérdések fojtogatják a veszteségtől amúgy is szenvedő embert. Nehéz feldolgozni, sokszor segítség nélkül nem megy.

    A keresztény pszichológus elsősorban biblioterápiát, később meditatív terápiát alkalmazva ébreszti rá a klienst arra, hogy a külvilág folyamatos mozgásban van, még a saját személyiségünk is nélkülözi az állandóságot, a lényeg azonban változatlan. A meditatív gyakorlatok segítségével tapasztalhatóvá válhat a belső mozdulatlanság, az időtől és tértől független Alap. Amikor megtapasztaljuk a változatlanságot, ráébredünk, hogy akit elveszítettünk, valójában és lényegét tekintve nem veszett el. A belső csend segítségével mindinkább elfogadjuk, hogy megtörténik, aminek meg kell történnie, hogy nem minden alakul úgy, ahogy mi akarjuk, de egy kifürkészhetetlen, felsőbbrendű akaratnak engedelmeskedik minden.